Gordon Ramsey éttermében indítottuk az estét egy Uber Sajtburgerrel. Ha kimaradt volna, hogy kicsoda Gordon, hát az alábbi képen ö az indulatos úriember:
Nos tehát, vacsora, ing vasalás (hogy azért úriemberek maradjunk) majd irány az éjszaka.
Elöször indítottunk a kaszinóban, ahol Mile Mária születésnapja alkalmából feltettünk 18$-t a piroskarikás 18-asta, de persze semmit sem nyertünk. Geri kicsit tovább húzta, ö taktikusabb volt, de a végén mindketten feladtuk. (Kedves feleségek, tessék megnyugodni, csak egy jobb doboz KV árát vertük el, a házak maradtak...)
Egyébként az összes hotel alja kaszinóként funkcionál, fel sem lehet jutni a szobákba anélkül, hogy át ne vágna az ember a játékgépek, rulettek, kártyaasztalok dzsungelén.
Valahogy így:
Mivel mindenki a lelkünkre kötötte hogy nézzünk meg egy sót, vadásztunk kedvezményes lasztminit jegyet a Cirque Du Soleil The Beatles elöadására.
Soha cirkuszt még ilyen monumentálisat, zseniálisat nem láttunk. (A következö posztban kirakom az ízelítö videót róla, és már gondolkodink, hogy Bécsbe hogy jutunk ki ha erre turnéznak...)
Mivel igen késön ért véget a müsor, már csak arra maradt idönk, hogy pár képet löjünk a vegasi éccakába...
Hajnalban keveredtünk be az ágyba, reggel irány tovább Death Walley! Ahogy errefele mondják: What happens in Vegas, stays in Vegas...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése